Unom....

Nagyon untam ezt a hetet, meg úgy alapvetően az egész januárt. Gondolom, nem vagyok vele egyedül, de Nekem mindig a január tűnik a leghosszabb hónapnak. Pedig még ne szóljunk egy szót se: havat gyakorlatilag csak mutatóban láttunk és száz ágra süt a nap. Jó, hidegnek hideg van, de hát azért mégiscsak tél van.

A héten a változatosság kedvéért megint nem jutottam el úszni. Az urológusom a vesém miatt kifejezetten megtiltotta a 0 fok alatti úszást, így télen elég foghíjasan vagyok fellelhető az uszodábanJ.

Viszont volt ezer más intéznivaló. Hétfőn fel kellett mennem a Postára egy levélért, amit még a Dédnagypapám nevére címeztek. Gondoltam, esély sincs rá, hogy odaadják, de a hölgy csak annyit kérdezett, hogy kije vagyok az úrnak, mondom az unokája. Azt már nem kötöttem az orrára (nem kérdezte Én meg nem mondtam), hogy szegény Dédi 1911-ben született és több mint 30 éve már, hogy meghalt...

 Tesóm felhívta a Polgármesteri Hivatalt, hogy meg tudjunk valamit Apu hagyatéki tárgyalásának időpontjával kapcsolatban. Nem mintha annyira sürgős lenne, de azért eltelt hét hónap, és így olyan lezáratlan minden. Persze először semmit nem tudtak mondani, azon kívül, hogy itt már nincs, ott még nincs…

Aztán felhívtam Hévizet is, hogy beküldtem a rehabos beutalómat december 20.-val, mikorra várható döntés, hogy elfogadták-e a beutalót. Válasz: a döntés már meg volt, bármelyik nap jöhet a levél is, de azt, hogy pozitívan vagy negatívan bíráltak-e el, nem volt hajlandó a hölgy megmondani. Mi ez itt kérem szépen: Titkos Ügynökség?!

Tegnap voltunk vásárolni (újfent), délután elpakolásztam, meghallgattam Tamás bácsi Óévi Istentiszteleten elhangzott igehirdetését (ebből látszik, hogy csöppet sem vagyok ám lemaradva semmivel), lefűztem Anyunak az aktuális hivatalos papírokat és ennyi.

Munkahelyemen minden változatlan, már csak azt csinálom, amit nagyon muszáj  és még így is a legmesszebbmenőkig Én csinálom a legtöbbet, komolyan mondom, mindenki ott lóg, ahol tud. Ahogy az egyik barátnőm írta a héten egy e-mail-ben, aki szintén ennél a cégnél dolgozott pár éve „a cég nagy része már bőszen gyakorolja "a semmit sem csinálást”. Ez egy nagyon találó mondat volt Tőle.

A hétre azt hiszem ennyi, majd jövök….